A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglaláskori régészeti emlékek kerületek elő. Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le. A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király. Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét. E család kihalása után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a falu birtokosa.1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik.
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést. 1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai.
A 19. század első felében a Wagner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Szidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel. A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
A I. világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A II. világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte, így az iratok nagy része elpusztult.
1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik.
Szűcsi nevezetességei, látnivaló
- A községben született Bajza József, a magyar műkritika megteremtője, Kossuth Hírlapjának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) első igazgatója. A Bajza-kúriában emlékszoba található. A helység általános iskolája szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálhatő a faluban.
- Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyhajós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt. Nepomuki Szent János szobra a templom előtt, bal oldalt helyezkedik el. A színes kőből faragott szobrot 1872-ben újították fel.
- Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.
- Szintén a templom kertjében található a község múltjának egyik szomorú eseményének emléke, egy kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának állít emléket.
- A természeti és környezeti adottságok igen kedvezőek szőlőtermesztésre, melynek hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a községben. A település a mátraaljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista andezittufába vájt, sajátos hangulatú borospincék sorát találja.
- A Táncsics Mihály u. 4. sz. alatti magánterület, a hagyomány szerint az egykori Pálos-rendi szerzetes kolostor romja. A terméskőből álló középkori falak részben 15. századiak. A fennmaradt gazdasági épület kétharmad része alatt pince helyezkedik el.
- A település déli határában festői szépségű tavak vonják magukra az ide látogatók figyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a meghatározó halfajta a ponty, de található itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.
- A település mellett, keleti irányban található „Kecske-kő” magaslata (325 m) ahonan szép kilátás nyílik a falura, és a szomszédos Gyöngyöspata településre is.
Szűcsi fekvése
A Mátra hegység lábánál helyezkedik el a dombok határolta, kb. 1600 főt számláló település. A fővárostól 76, Gyöngyöstől 14 kilométerre, nyugat-északnyugatra fekszik. A katlanba épült falut a völgyben végighúzódó Ágói-patak szeli ketté. Megközelíthető az M3-as autópályáról Gyöngyös és Hort irányából, valamint a 21-es főútról, Selyp irányából.
