Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén terül el. Helységünk létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi “Feledhaz” néven. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott. A török kiűzése után 1743-ban érkeztek az első betelepülők többnyire a Jászságból és a Kunságból.
Petőfi, Móra és Holló László városa sajátos mezővárosi hangulatával, páratlan szépségű, ligetes főutcájának platánsorával, kulturális, építészeti és helytörténeti emlékeivel, hagyományokat őrző rendezvényeivel, színvonalas iskoláival méltó a kistérségi központ szerepére.
A belváros központi ékessége, a városháza, mely a XX. század elején épült. Tornya 45 méter magas, homlokzatát Zsolnay majolika és a város címere díszíti. Az épület szecessziós stílusú, dísztermében a magyaros ornamentika jegyei és az eredeti bútorzat láthatóak. Őseink így jellemezték: „Tornyosan áll, s cifrán, mint a puszta virága.”
A város központjában egy jellegzetesen szép, klasszicista stílusú épület vonja magára az idelátogató ember figyelmét. Ez az építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemlék a HATTYÚHÁZ. A klasszicizáló stílus egyetlen meglévő félegyházi képviselője mellett irodalomtörténetileg jelentős, mert Petőfi családjához kapcsolódik, Petőfi-emlékeket hordoz.
A város egyik, tekintélyes barokk épületében, a hajdani Kiskun Kerület székházában kapott helyett a Kiskun Múzeum 1942-ben. Az épületegyüttes 1794-ben nyerte el mai, végleges formáját, a főépületben székelt a Kiskun kapitány; a kerületi székház udvarán álló épület az egykori kerületi rabok tömlöce volt. A különálló épületben most börtönmúzeum található, ahol büntetés végrehajtási eszközök és különleges rabmunkák láthatók.
A 2019-ben megújult múzeum gazdag kiállításokkal várja kedves látogatóit, megtekinthetőek a környék régészeti, természettudományi-, fegyver- és vallástörténeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyai, a Pajkos-Szabó féle szélmalom és dr. Magyari Béla űrhajós életútjának kiállítása.
Egész évben kellemes kikapcsolódást nyújt a város strandja, melyet 1960-ban építettek az itt feltörő 47 °C fokos hőforrásra. A mintegy 25 ezer négyzetméter területen elhelyezkedő családias fürdő zöld környezetben, négy kültéri, és három beltéri medencével, szaunával és gőzfürdővel várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó látogatókat. Az 1560 méter mélyről feltörő alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz a környéken egyedülálló gyógyhatással rendelkezik. Jelentős metakovasav tartalmának köszönhetően a mozgásszervi panaszokkal, gerincbántalmakkal, reumás megbetegedésekkel küzdő vendégek számára nyújt felfrissülést. A Kneipp medence váltott hőmérsékletű vizében járva a kövek a kellemes masszírozás mellett a véráramlást is fokozzák.
A Kiskunfélegyházi Kórház rehabilitációs épülettömbjében kapott helyet az intézmény ékköveként számontartott, terápiás részlegeket összefogó gyógyfürdő. Nevét az 1961-ben fúrt, 2500 m talpmélységű kútból feltörő és 2004-ben gyógyászatilag elismert, Róna Kincse elnevezésű gyógyvízről kapta. A hidrogén-karbonátos, magas metakovasav tartalmú víz 51 fokosan érkezik a kútból, mely 36-38 fokos hőmérsékletre hűtve kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi megbetegedésekre, kifejezetten degeneratív, kopásos gerincproblémák gyógyítására nyújt alternatívát.
A vendégeket az építészeti és kulturális örökségeken túl színes programokkal is várjuk. Lassan 20 éves múltra tekint vissza a leghíresebb gasztronómiai eseményünk, a Libafesztivál, és a nemzetközi hírű Oldalkocsis Motoros találkozó is nagy népszerűségnek örvend.
Látogassák meg városunkat, ismerjék meg közösségünk kultúráját, építészeti örökségeinket. Ismerjék meg a környező tájegységet és élvezzék az alföldi emberek vendégszeretetét!
